A Csíksomlyói Szűz Mária teájának nagy tisztelettel hódol a Kárpát-medencei magyarság. E nedű a tisztaság, a női termékenység és anyaság teája. Olyan gyógynövényeket kevertünk a teába, amelyek hatóanyagai a női szerveket erősítik, gyógyítják (cickafark, palástfű, málnalevél), vagy szimbolikusan Mária nevéhez fűződnek (fehér rózsabimbó, kék búzavirág).
A málnalevél ismert fogantatást serkentő hatásáról, de áldott állapotban levő hölgyek ne igyák, mert méhösszehúzódást okoz, ezért a szülést segíti, vajúdáskor jó társa az anyáknak.
Hatásai:
- erősíti a női szervezetet
- serkenti a fogantatást
- növeli a termékenységet
Összetevők: palástfű, cickafark, fehér rózsaszirom, málnalevél, búzavirág
Száraz, sötét helyen, szobahőmérsékleten tárolandó.
Használata:
1-2 teáskanálnyi teafüvet leforrázzunk 250 ml vízzel, lefödjük és 10-15 perc után leszűrjük. Száraz helyen, üveg edényben vagy tasakban visszazárva tároljuk.
A csíksomlyói Mária-kegyszobor legendája
A Csíksomlyói Mária kegyszobor története sok évszázadra nyúlik vissza és igen viszontagságos történettel rendelkezik. A szoborhoz rengeteg monda és csoda is kapcsolódik. 1746 karácsonyán és 1747. január 8-án ugyanaz az esemény következett be: Jézus kezében lángra kapott a díszvirág. A hívek azt hitték, hogy egy gyertya okozta, de miután megvizsgálták a szobrot, nem találtak Jézus kezén égés nyomokat.
A legismertebb történet azonban a tatárok idejéhez köthető. 1661-ben betörtek az országba, de a szobrot nem sikerült elrejteni előlük. A tatárok felgyújtották a templomot, megölték a szerzeteseket, vagy rabszolgaságba kényszerítették őket. A lakosság a szobor előtt térdelve imádkozott csodáért, amit meglátott a tatár vezér. Megparancsolta, hogy a szobrot szállítsák el. Amikor feltették a szekérre, a szobor olyan nehézzé vált, hogy 8 ökör sem volt képes elhúzni. A vezér annyira feldühödött, hogy levetette a szobrot a földre és kardjával kezdte el kaszabolni. A vágások nyomai a mai napig láthatóak a szobor arcán és nyakán. Amíg a tatár vezér nagy energiával a szobor semmissé tételével foglalatoskodott, lebénult a karja, majd hamarosan katonáival együtt inkább menekülőre fogta.
A szobrot a történelem során többször is elmenekítették Csíksomlyóról, 1916-ban Székelyudvarhelyen, később Kolozsváron helyezték biztonságba. 1920-ban tért ismételten haza.